Melírozás, ombre, vagy póthaj?

Sok vendég szokott jönni hozzám azzal a kéréssel, hogy dobjam fel valamivel a haját. Ilyenkor megfogom, két kézre fogom, és a levegőbe dobom. Csalódottan látom, hogy ők nem erre gondoltak...

De viccet félretéve egy új szín nagyon megélénkítheti a legszürkébb hajat is! De melyik módszert alkalmazzuk?

Ez a vendég személyiségétől is függ. 

Rövid, vagy extrém hajú, bevállalós személyiségű vendégemnek a póthajat ajánlom, ami egy tincsben, vagy passzéban hosszabb, mint a többi rész. Lehet ezt frufruba rakni, vagy tarkóra, oldalra, pajeszhoz, fejtetőre...stb. Itt nem is nagyon kell másik színt választani, mert a nagy kontraszt miatt amúgy is másik frizura fog születni! De előny, ha egy élénkebb, vagy egy saját hajszíntől merőben elütősebb színt választunk, mert akkor aztán ki fog tűnni a hajtömegből a változtatás.

A póthajat akár ombre formában is feltehetjük! Nem baj, ha alul a póthaj más színnel lóg ki, de fontos, hogy vágjuk össze, homogenizáljuk a vendég haját a pótolt résszel. Ombrét persze lehet festeni is, most ennek nagyon nagy divatja van!

De a drágaságom: a hajtetoválás! Egyik kedvenc vendégemnek egyszer készítettem egy csíkos hajtetkót, és onnantól, aki találkozott vele, mind jött hozzám, hogy ő is kér olyat, csak másik színben! Nagyon nagy sikert aratott, de ehhez egyenes hajra van szükség, mert a hullámos/göndör hajban elveszik a minta!

Egy visszafogottabb személynek már inkább a melírozást ajánlom. Lehet akár finomabb, kevésbé élénkebb színekből. Melírral lehet természetes árnyalatokat is rejteni a hajkoronába, és akkor nincs az a paróka érzés. Szőke hajban nagyon jól szokott mutatni, ha ugyan azt a színt, ami az alapszín, eggyel világosabb és eggyel sötétebb tónusban variáljuk a melírozás folyamán, vékony tincseket és passzékat festve be. Ez szinte észrevehetetlen, de mindenképpen látványos lesz, mintha a szőke hajon a napfény játszana, akár lámpafénynél is.

Aki nem akar drasztikus változtatást, csak azt a néhány ősz hajszálát takarná el, akár a saját hajszínével, azoknak is lehet ajánlani a melírozást, kiválasztva azt a pár szálat. Fodrászként macerának fogjuk tartani, de a vendég hálás lesz, hogy nem kell annyi pénzt kiadnia, hogy eltűnjenek az ősz szálai. Komolyabb őszülésnél már azért érdemes az egész fejet, vagy legalább a fejtetőt befesteni.

Ha olyan szerencsés a vendégünk, hogy nem az őszülést akarja kijátszani, és a személyisége sem annyira visszafogott, de nem is extrém, akkor meg szabadon szárnyalhat a fantáziánk, ha ránk bízza magát a vendégünk. Ne féljünk oda nem illő színeket kipróbálni! Hideg árnyalatba meleget rakni, vagy éppen világosba nagyon sötétet! De mindig tartsuk szem előtt a vendég személyiségét és óhaját, és mindig egyeztessük pontosan, hosszan az elképzeléseinket! A legtöbb melírt ott szúrják el a fodrászok, hogy nem beszélik meg pontosan a vendéggel, hogy ki-mit képzelt el.

Nyugodtan terítsük ki elé a színpalettát, az újságokat, magazinokat, és mutassunk példákat az elképzeléseinkről, vagy hogy mi mire gondolunk az ő elképzeléséről. Nem lehet ebben a szakmában mindent szóban elintézni!